fotóművészet

Bera Viktor: Váratlan feltámadás – nedves kollódiumos direktpozitívok a kortárs magyar fotóművészetben

Ambrotípiák a fotótörténetben

A fotográfiában a tömeggyártást megelőző egyik utolsó kézműves fotográfiai eljárás a nedves kollódiumos technika. A fotóművészet története szorosan összefonódik a technológiatörténettel. A mai értelemben vett fotó megjelenése Niepce, Daguerre vagy Talbot1 eljárásaival nem létezhetne az első ipari forradalom vívmányai2 nélkül. A századfordulóra azonban már szándékaiban is túllép a puszta ábrázoláson és a festmények másolásán, ezeket meghaladó művészi kifejezés és intellektuális tartalom csatlakozik hozzá3. A klasszikus történettudomány szerint ez már a második ipari forradalom időszakában történt, a tömeggyártás megjelenésével és elterjedésével párhuzamosan. Az 1870-es évektől kezdve villámgyorsan terjedtek a fotók és a fotózás szeretete is. Az Eastman Dry Plate Company az 1880-as évek során rengeteget innovált a fotográfia világában; nyílt és világos céljuk a fotózó tömegek számára elérhetővé tenni a képkészítést, így minél több emberhez eljuttatni a fotózás örömét. Ezt olyan sikerrel tették, hogy később a cég felvette első, különösen népszerű kamerájának nevét: így született meg a ma is ismert Eastman Kodak Company. A fejlődés mértékét jól mutatja, hogy az 1882-ben csupán öt fővel működő kisvállalkozás 1908-ra egy 6130 dolgozót foglalkoztató cégóriás lett.4

Az egyedi, kézműves alkotásokat a gyárban kidolgozott5, sokszorosítható, sokak számára elérhető termék váltotta fel. Az utolsó jellemzően kézműves, egyedi műtárgyat létrehozó eljárás Frederick Scott Archer 1851-ben publikált nedves kollódiumos technikája volt6. Ennek üvegen történő használata direktpozitívként és negatívként is használható: előbbi esetben az üvegen szereplő kép a végleges mű, negatívként pedig különböző másolási eljárásokkal nyomatok is készíthetők belőle7. Ezt a Maddox-féle zselatinos száraz emulzió váltotta fel az 1870-es években, de ez már a tömeggyártás időszaka8: elég csak felhozni a fentebb említett Eastman Dry Plate Company (később Kodak) 1881-es példáját. Természetesen kezdetben a zselatinos szárazlemezeket is kézművesen állították elő, de a széles körű terjedése már a manufaktúraipar kialakulásának időszakában történt. A kézműves eljárások sem tűntek el teljesen a nedves kollódiumot követő időszakban: a nemeseljárásos korszakban a festőies hatás elősegítésére számos technika felbukkant, de a nedves kollódiumos módszer ekkor már nemigen került elő9.

A modernizmus új irányokat nyitott a fotográfiában, és az archaikus eljárások a háttérbe kerültek. Nagyon izgalmas azonban, hogy ma, az internet világában egyre többen veszik elő a fotográfia hőskorának technikáit. Magyarországon ez az „újarchaista” mozgalom már az 1970-es évek óta mozgásban van: az egykori gödöllői technikatörténeti táborok óta aktív archaista alkotói közössége van hazánknak.

Az ambrotípia hazai feltámadása

A nedves kollódiumos üveglemezek készítése sokáig szinte feledésbe merült, napjainkban viszont reneszánszát éli. Különösen érdekes, hogy az így készített képek direktpozitívként való kezelése kezdett el a leginkább terjedni. A digitális alkotás világában sok művész erős igényt érez a kézműves megoldásokhoz való visszatéréshez és a fizikai tárgyak alkotásához.10 Sokak csak a kezdetektől tömeggyártott hajlékony fényérzékeny filmig nyúlnak vissza, de egyre több példa akad a korábbi, a 20. századra eltűnt eljárásokkal készült fotók készítésére is. Ennek gyakran olyan technikai okai vannak, mint a kollódiummal üvegen elérhető gazdag tónusok. A nedves kollódiummal készült képek kortárs galériákban, kiállításokon mégis ritkán láthatók, az átlagos művészetpártoló gyakrabban találkozhat ambrotípiákkal múzeumi gyűjteményekben és bolhapiacokon. A kortárs, magyar, nedves kollódiumra dolgozó fotósok száma és aktivitása korántsem elhanyagolható. Évek óta lehet találkozni kollódiumos workshopokkal11, az utóbbi időben már forgalmas pesti „fotóskávézókban”12, de a Művészetek Völgye fesztiválon is13 megtapasztalhatták az érdeklődők, milyen is nedves üvegre ezüsttel fotót készíteni.

Az eljárás használatának célja többfelé szétválik. A legtöbb publikáció a történeti jelentőséget helyezi előtérbe, pedig egy ilyen technika újrafelfedezésének számos egyéb, izgalmas vonzata is van. Miután kézműves eljárásról van szó, a receptek is fejlődtek: Archer kollódiumát is fejlesztették az újabb technikai megoldásoknak köszönhetően. A kollódiumot például fel lehet vinni mesterségesen készült műanyagra az üveg helyett, ami így egy új művészeti objektet hoz létre. Kérdés, hogy egy művészeti ágban használt technikai eljárás megváltozása milyen hatással van az elkészült tárgy jellegére. Ha egy művész kollódium segítségével fényérzékeny ezüstöt visz fel egy tömeggyártott akril műanyag lapra, és ezt egy modern recept szerint dolgozzák ki, az még mindig archaikus eljárásnak számít?

Magyarországon az archaikus eljárások megkeresése és felélesztése az 1970-es években kifejlődő újarchaista közösségépítéssel indult. A gödöllői technikatörténeti tábor vezette be az azóta is aktívan alkotó és tanító archaista fotográfusokat ezeknek a technikáknak a használatába14. A tábor szervezői közül Kincses Károly15, Balogh Rudolf-díjas muzeológus a fotótörténeti tevékenységével, és Flesch Bálint16 az állagmegóvási és fotóművészeti munkájával sokat tett a magyar archaikus fotográfia terjedéséért. Az általuk szervezett táborokban ismerkedett meg Vékás Magdolna is az archaikus eljárásokkal. Noha a munkássága nem a kollódiumról ismert, már évtizedek óta foglalkozik - az alkotáson túl - az oktatással és a kézműves képkészítési eljárások népszerűsítésével is. Bő négy évtizedes művészeti karrierje során számtalan egyéni és csoportos kiállításon vett részt; 2000-ben Balogh Rudolf-díjjal jutalmazták, 2007-ben pedig retrospektív kiállítása is volt a Mai Manó Házban17.

Az archaikus technikák felé megújult fogékonyság és azok elterjedésének gyökerei világosak. Azonban összetettsége és ára miatt a nedves kollódiumos üveglemez-készítés szűkebb körben terjedt csak el. Magyarországon ma többen is foglalkoznak az oktatásával, köztük az archaikus technikák oktatásának másik oszlopa, Zalka Imre, aki a Barkasban megvalósuló mozgatható sötétkamrájával és vándorfotográfusi tevékenységével szerzett ismertséget. Sokszor feltűnik fesztiválokon is alkotóként18, számos workshopot tart országszerte, a METU oktatójaként is dolgozik19. Ő már az ambrotípiák készítésében nagyon aktív, tapasztalatainak megosztása is magas prioritást tölt be a tevékenységében. Zalkával párhuzamosan a közösség egy másik jelentős szereplője is elkezdett nedves kollódiumot használni.

Venczel Attila alkotóként, oktatóként és kutatóként is kifejezetten aktív. Az Artphoto Galéria és a Dorsy Galéria képviseli Magyarországon, előbbi 2017-ben egyéni tárlatot is rendezett kollódiumos képeiből20. Elsősorban csendéleteket készít, sokat foglalkozik a tudomány és a művészet viszonyával, ami szintén a médium által történetileg kevésbé feldolgozott téma. A kiállításmegnyitó népszerűsége arról is árulkodik, hogy sokan érdeklődnek az egyedi objektként megjelenő archaikus fotók iránt. MMA-ösztöndíjban és kutatói tevékenységével NKA alkotói ösztöndíjban is részesült21, képei magángyűjtőknél és a Magyar Nemzeti Múzeumban is megtalálhatók. Aktívan tart workshopokat, ezeknek köszönhetően a tanítványai is szinte külön alkotócsoportot alkotnak, saját publikálású kiadványt is készített nedveskollódium-témakörben. Emellett tanítványaként és tanáraként is említheti az idén tíz éve elhunyt Kerekes Gábort, aki az archaikus eljárások kortárs művészeti felhasználásának egyik magyar úttörőjeként szintén sokakat oktatott, és nagyon sokszínű, gazdag életművet hagyott maga után22. Utolsó alkotói időszakában az ambrotípiák készítésére fókuszált, ezzel a technikával is maradandót alkotva23. 2024-ben emlékkiállítás nyílt műveiből, melyek közül már van, ami a Ludwig Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

A kortárs ambrotipista közeghez tartozik Varga Tamás fotóművész is. Képein a közép-kelet-európai élet jellegzetes vonásait dolgozza fel, és marginalizált társadalmi csoportokat is bemutat. Képzőművészeti koncepciójának része, hogy az alkotófolyamat minden lépését kontrollálja. Legtöbb projektjében nedves kollódiumos eljárást használ, de a kortárs trendeket és témákat is követi. Az archaikus eljárást elsősorban egyedisége és kézművessége miatt választja. Több önálló fotókönyve jelent már meg, és aktív kiállító is: számos egyéni és csoportos kiállításon vesz részt, továbbá publikál a témában. Saját YouTube-csatornát működtet, hogy szélesebb közönséghez is tudjon szólni24 - a digitális technikák és a videókészítés is közel állnak hozzá. A történetileg a nedves kollódiumot felváltó szárazlemezes emulziókkal is foglalkozik: Gombos Lajos fotóművésszel manufaktúrajelleggel gyártják ezeket25.

Gálos László szintén középgenerációs alkotó, aki polgári szakmája szerint boncmester, de az elmúlt évtizedben a nedves kollódiumos eljárással dolgozó közösségnek is meghatározó tagja lett. Számos önálló kiállítása volt itthon és külföldön is, a legkülönbözőbb koncepciók mentén, de a technikaválasztása egységes: szinte kizárólag nedves kollódiumra dolgozik. Tudatosan építi pályáját, számos pályázattal ért el sikereket, többször megnyerte az NKA alkotói ösztöndíját, rezidenciaprogramon is részt vett a Kimonos Art Centerben26. A fotográfián belül elsősorban az aktfotózás és az emberi test foglalkoztatja, ebben a kategóriában többször díjazott alkotó. Foglalkozik a kollódiumos fotók installációs oldalú újraértelmezésével is, előadóművészeti kollaborációkban is részt vesz. Különösen a kortárs tánc és a fotóhoz köthető performanszok érdeklik27, az L1 Egyesület tagja28.

Szabó Andrea egy kissé eltérő perspektívát képvisel: az eljárás történetiségével foglalkozik, viszont rengeteget kísérletezik a médiummal. Festett már akrillal a nedves kollódiumos lemezek hátoldalára, illetve sok képén használ mesterséges intelligenciát. Megújított archaikus és digitális eljárásokat bátran ötvöz, sokszor jelennek meg üveglemezein, cianotípiáin mesterséges intelligenciával alkotott figurák. Emellett az eljárás gyökereit jelentő műfajokhoz is visszanyúl: csendéleteket és portrékat is készít. Több kiállításon megjelent már kollódiumos képeivel: Galyasi Géza Attilával 2022-ben az ArtBázisban állított ki, de a fentebb említett Gálos Lászlóval is alkotott már együtt.29

A bemutatott fotósok alkotótevékenysége izgalmas példát mutat ennek az újrafelfedezett médiumnak a sokszínű és a kortárs művészeti koncepciót támogató felhasználására. Az újarchaista mozgalom tagjainak töretlen oktatói és alkotói tevékenysége, az internetnek és a képek megosztásának az elterjedése, illetve a fizikai műalkotások készítéséhez való visszafordulás együtt okozták a nedves kollódiumos direktpozitívok reneszánszát. A képalkotó mesterséges intelligencia térhódítása mellett továbbra is releváns a technikai eljárások ismerete az alkotófolyamatban, hiszen a technológiai korlátok vagy éppen az ezekre adott tudatos reakciók mindig is szorosan kísérték a fotóművészetet. A nedves kollódiumos eljárás 21. századi elterjedése pedig egy érdekes esete annak, hogy a poszttárgyi művészetek30 utáni időszakban milyen válaszok születnek a fotóművészeti alkotók oldaláról a tárgyalkotás igényére, főleg egy olyan eljárás esetében, amely első megjelenésekor inkább negatívot hordozó médiumként tudott terjedni.

  1. 1. Sevcsik, Jenő: A fényképezés, Budapest, Győző Andor kiadása, 1943. ↑
  2. 2. Herber, Attila: Történelem 5, Budapest, Reáltanoda Alapítvány, 1996. ↑
  3. 3. Sontag, Susan: „A fényképezésről”, ford.: Nemes Anna, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1981. ↑
  4. 4. Ackermann, Carl William: George Eastman: Founder of Kodak and the Photography Business, Washington D.C., USA, BeardBooks, 2000. ↑
  5. 5. Kodak: Milestones. 2024.https://www.kodak.com/en/company/page/milestones/ (elérés: 2024.05.05.) ↑
  6. 6. Newhall, Beaumont: The History of Photography from 1839 to the present day, New York, USA, MoMA, 1949. ↑
  7. 7. Crawford, William: The Keepers of Light: A History & Working Guide To Early Photographic Processes, New York, USA, Morgan & Morgan, 1979. ↑
  8. 8. Kukulski, Mike: A Brief History of Photography: Part 5 - Dry Plate Photography. Not Quite in Focus, 2014.https://notquiteinfocus.com/2014/04/23/a-brief-history-of-photography-part-5-dry-plate-photography/ (elérés: 2024.05.03.) ↑
  9. 9. Rexer, Lyle: Photography's Antiquarian Avant-garde: The new wave in old processes, New York, USA, Harry N. Abrams, 2002. ↑
  10. 10. Sax, David: Az analóg bosszúja, Budapest, Sztalker Csoport, 2020. ↑
  11. 11. Baráth, Gábor: Nedves kollódiumos workshop, Fotonlog, 2014.https://www.fotonlog.hu/nedves-kollodiumos-workshop/ (elérés: 2024.05.03.) ↑
  12. 12. Café Analog: Nedves kollódium workshop, 2024.https://cafeanalog.hu/nedves-kollodium-workshop (elérés: 2024.05.03.) ↑
  13. 13. Művészetek Völgye: Nedves Kollódium Workshop, 2024.https://www.muveszetekvolgye.hu/program/405 (elérés: 2024.05.03.) ↑
  14. 14. Flesch, Bálint: Flesch Bálint: Vegyes fototechnikatörténet, műtárgyvédelem, aktivitási lista, publikációk, okítás, stb. Archaltfotókonzerv, 2023.https://archfoto.tripod.com/publika.html (elérés: 2024.08.23.) ↑
  15. 15. Magyar Művészeti Akadémia: Kincses Károly, 2024.https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA35445 (elérés: 2024.08.23.) ↑
  16. 16. Capa Center: Élet és Mű: Flesch Bálint, 2023.https://capacenter.hu/esemenyek/elet-es-mu-flesch-balint/ (elérés: 2024.08.23.) ↑
  17. 17. Vékás, Magdolna: Magamról, 2024.http://vekasmagdolna.hu/index.php/hu/magamrol (elérés: 2024.05.09.) ↑
  18. 18. Fehér, Vera: Tíz kiló fénykép története - interjú Zalka Imrével, Punkt, 2020.https://punkt.hu/2020/09/02/tiz-kilo-fenykep-tortenete-interju-zalka-imrevel/ (elérés: 2024.05.09.) ↑
  19. 19. Budapesti Metropolitan Egyetem: Fotográfia MA, 2024.https://www.metropolitan.hu/kurzus/fotografia-ma (elérés: 2024.05.09.) ↑
  20. 20. Szabó, Bea: Kultúrtörténeti kiruccanás a múltba - Venczel Attila kiállítása elé, Hirado.hu, 2017. ↑
  21. 21. Műcsarnok: A fény képei: Venczel Attila, 2021. ↑
  22. 22. Baki, Péter: Emlékkiállítás nyílt a 10 éve elhunyt Kerekes Gábor legismertebb képeiből, Punkt.hu, 2024.https://punkt.hu/2024/04/16/emlekkiallitas-nyilt-a-10-eve-elhunyt-kerekes-gabor-legismertebb-kepeibol/ (elérés: 2024.08.23.) ↑
  23. 23. Ludwig Múzeum: Kerekes Gábor: Halott vagy alszik II., 2024.https://www.ludwigmuseum.hu/mutargy/halott-vagy-alszik-ii (elérés: 2024.08.23.) ↑
  24. 24. Varga, Tamás: Contact, 2024.https://www.tamasvarga.hu/contact/ (elérés: 2024.05.09.) ↑
  25. 25. Facebook: Silver and Dry, 2024.https://www.facebook.com/SilverandDry/ (elérés: 2024.05.14.) ↑
  26. 26. Kimonos Art Center: László Gálos, 2022.https://www.kimonosartcenter.com/episkeptes2022-laszlogalos (elérés: 2024.05.10.) ↑
  27. 27. Kovács, Emese: „Csak akkor jöhet létre magasabb rendű dolog, ha túllépek magamon” - interjú Gálos Lászlóval, Színház Online, 2023.https://szinhaz.online/csak-akkor-johet-letre-magasabb-rendu-dolog-ha-tullepek-magamon-interju-galos-laszloval/ (elérés: 2024.05.10.) ↑
  28. 28. L1: Gálos László, 2024.https://www.l1.hu/hu/node/2384 (elérés: 2024.08.23.) ↑
  29. 29. Kovács, Anna: „Mert miért is ne?” - Interjú Szabó Andreával. Fotóművészet, 66. évf. 1. sz. 68-75, 2023. ↑
  30. 30. Sziveri, János: Megfáradt műfaj, Új Symposion, 15. évf. 174.sz. 336-337, 1979. ↑