E számunk szerzői – 2024/3

Bendig-Zsilinszky Zsófia
Művészettörténész, kutatásainak tárgya a magyarországi műemlék- és műtárgyfotó története, főbb kutatási helyszínei az egyházi-, állami és magánarchívumok. A kezdeteket Beszédes Sándor (1831-1889), míg a jelent Mudrák Attila (1955-) munkássága jelöli ki, mindketten Esztergom városához köthető fényképészek. 2003-2013 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársa volt, 2007-től az MKE rektorának tanácsadó munkatársaként dolgozott, bábáskodott a Képzőművészet-elmélet alap és mesterképzési szak létrehozásánál. 2015 óta Bernben él, jelenleg független, szabadúszó.

Bera Viktor (1998)
Közgazdász, fotográfus. Kutatási területe elsősorban a médiatörténet, ezen belül kiemelten a kreatívipar esztétikai trendjei és az ehhez kapcsolódó befogadói magatartás. Közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, jelenleg a MOME Design- és Művészetmenedzsment szakán dolgozik a diplomamunkáján. Az utóbbi időszakban a fényképezésben és kutatási tevékenységében is a fotótechnika-történetre fókuszál és reagál. Jelenleg a 19. századi fotótechnikai eljárások modern felhasználási módjait tanulmányozza a kortárs művészek munkáiban.

Bordács Andrea (1964)
Esztéta, műkritikus, független kurátor. Jelenleg az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszék vezetője. Korábban a Dorottya Galéria vezetője volt és 18 évig az Új Művészet szerkesztője. 2014-ben megkapta a Németh Lajos-díjat. Kutatási területe a kortárs művészet: a női művészeti tendenciák, a köztéri művészet, a street art, az új médiumok szerepe, a fotó. Könyve jelent meg Tót Endréről, Várady Róbertről, Illés Barnáról és Szilágyi Lászlóról.

B. Tier Noémi (1976)
Kommunikációs szakember, művészeti menedzser, fotográfus. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen múzeumi menedzsment területen szerzett posztgraduális diplomát, jelenleg a Faur Zsófi Galéria galériavezetője, valamint a Ferenczy Múzeumi Centrum kommunikációs projektkoordinátora. Korábban PR és tudásmenedzsment projektekkel foglalkozott, emellett szabadúszó enteriőrstylistként számos kiadványban publikált, majd szerkesztőként, rovatvezetőként, felelős szerkesztőként tevékenykedett. Alkotó fotográfusként csoportos és egyéni kiállításokon lehet találkozni a munkáival.

Csanádi-Bognár Szilvia
Egyetemi adjunktus a Budapesti Metropolitan Egyetemen, művészetfilozófiát, művészetelméletet, művészettörténetet és kortárs művészetelméletet tanít. 2011-ben elnyerte az MTA Művészettörténeti Bizottságának Opus Mirabile díját. 2018-ban az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot Johann Gottfried Herder forma- és térfogalmával foglalkozó disszertációjával. 18. századi művészetfilozófiával, kortárs művészettel, illetve fotóelmélettel foglalkozik. Kiállításkritikái és képzőművészeti esszéi szaklapokban jelennek meg.

Ébli Gábor (1970)
Esztéta, az ELTÉ-n szerzett PhD fokozatot. Kutatási területe a múzeumügy és a kortárs művészet magángyűjtése. National Museums and Civic Patrons. Practices of Cultural Accumulation in Central and Eastern Europe című angol nyelvű könyve 2020-ban jelent meg a L'Harmattan kiadónál. 2006 óta a MOME Elméleti Intézetében tanít.

Farkas Zsuzsa (1957)
Művészettörténész. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria Fotóarchívumában dolgozik. Kutatási területe a 19. századi magyar képzőművészet. Többek között a Festő-fotográfusok 1840–1880, Embermásoló című kötetek, valamint számos fotótörténeti cikk szerzője.

Kovács Anna (1989)
Egyetemi tanulmányait filmelmélet, filmtörténet szakos szabad bölcsészként az ELTÉ-n folytatta, majd 2020-ban fotográfusi képesítést szerzett a Práter utcai Budapesti Komplex SzC Kézművesipari Technikumban. Jelenleg főállásban pénzügyi területen dolgozik egy multinacionális vállalatnál, szabadidejében főként az analóg és archaikus fotográfia területeit fedezi fel, valamint önkéntes kutatóként tevékenykedik a Nemzeti Filmintézetnél.

Pál Gyöngyi (1978)
Tanulmányait az SZTE Bölcsészettudományi Kar francia szakán, illetve a Juhász Gyula Tanárképző Kar rajz szakán végezte. Az író-fotográfusokról szóló PhD disszertációját 2010-ben védte meg a Rennes 2. Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem kettős képzésén. Ezután kutatómérnökként dolgozott Franciaországban, aminek keretében megvalósult a nemzetközi fotóirodalmi művek adatbázisa (phlit.org). 2016–2018 között posztdoktorként tanított az SZTE francia szakán, és itt alakította ki a MAFIA honlapot (fotoirodalom.hu), a magyar fotóirodalomnak szentelt adatbázist. 2017 óta tanít a MATE Kaposvári Campus, Rippl-Rónai Művészeti Intézet Elméleti tanszékén. Tagja volt az FFS-nek, jelenleg a MAFOT-nak. Több kiállítást is kurált, például Pecsics Máriával közösen a FotóKÉPregény című kiállítást.

Tóth Olivér
Kommunikátor. Jelenleg független publicistaként mélyinterjúkat készít a hazai közélet, kultúra, gazdasági és médiavilág szereplőivel olyan lapokba, mint a Kreatív, a HVG vagy a Nők Lapja. Korábban volt prémium férfimagazin márkamenedzsere, főszerkesztő, kommunikációs-média szakmai magazin vezető szerkesztő-riportere is. Közkapcsolati vezetőként kreatív ügynökségek, valamint az általuk képviselt márkák külső és belső kommunikációjáért felelt.