A SZERZŐI JOGRÓL – IV.

,,A fényképezőgép a munkaeszközöm. Általa adok értelmet mindannak, ami körülvesz.” (André Kertész)

A fotóművész, alkotói teljesítménye elismerése mellett, anyagi megbecsülésre is vágyik. A fényképek megalkotása a fotóművészek esetében nemcsak művészet, hanem munka is. A szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély – a főszabály szerint –felhasználási szerződéssel szerezhető, azonban a szerzői jogi törvény1 bizonyos esetekben lehetővé teszi a nem szerződésen alapuló felhasználást is. Ilyen különleges, nem szerződésen alapuló felhasználási eseteknek minősülnek azok, amelyek hallgatói jogviszony, munkaviszony vagy más hasonló jogviszony,2 illetve a polgári jogi jogviszony következtében jöttek létre.

A különböző jogviszonyok más-más jogot biztosítanak a szerzőnek és a tág értelemben vett megrendelőnek. Utóbbi lehet az egyetem, a munkáltató, a pályázat kiírója vagy a megrendelő. Jelen tanulmányban a hallgatói és a munkaviszonyról lesz szó.

Hallgatói jogviszony

Magyarországon a professzionális fotós ismeretek elsajátítása elsősorban felsőoktatási intézményekben történik. Az oktatók irányítása mellett, sok esetben az intézmény infrastruktúrájával a hallgatók a 3–5 éves képzés keretében több ezer, szerzői jogi védelem alatt álló alkotást hoznak létre, amelyek közül tucatnyi mű kereskedelmi értékkel bír (portfoliók, reklámanyagok, honlapok). A legjobb művekkel kiállításon vesznek részt a diákok. Az egyetemi évek alatt gyakran születhet olyan alkotás, amely nemcsak az ifjú fotós életművének meghatározó darabja lesz, hanem általa az alkotó hazai és nemzetközi elismertségre is szert tehet. A szerzői jogok rendezése minden olyan – például képző-, ipar-, film-, zeneművészeti – szak esetében felmerülhet, ahol a hallgató egyéni, eredeti jelleggel bíró, szerzői jogi védelemben részesülő alkotást hozhat létre a hallgatói jogviszony fennállása idején.

A hallgatói jogviszony alatt létrehozott alkotások tulajdonjogát a felsőoktatásról szóló törvény szabályozza.3 E jogviszonyban a hallgató egy olyan speciális helyzetben van, amikor lényegében az oktató irányítása szerinti feladat elvégzésére köteles. Így például le kell fotóznia egy szobrot, ugyanazt a témát meg kell örökítenie más-más mélységélességgel, vagy az egyetemi eszközöket – például camera obscurát – felhasználva kell felvételeket készítenie, azokat előhívnia.4 Korábbi cikkekből tudhatjuk, hogy az így elkészített alkotások mindegyike bírhat egyéni, eredeti jelleggel.5 A fotók ezáltal szerzői jogi védelem alatt állnak, jóllehet azok létrejöttében a hallgatók mellett mind az egyetemnek, mind az oktatóknak jelentős szerepe volt. Az elkészült alkotások a hallgató, az oktatók és az intézmény közösen kivitelezett műveiknek tekinthetők.6 Az Ftv. szerint a vagyoni jogok akkor szállnak át az egyetemre, ha az alkotások elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a felsőoktatási intézmény biztosította.7 Az intézmény általi vagyoni jogok megszerzése nem jelenti a dolgok korlátlan felhasználási jogát. Abban az esetben ugyanis, ha a felsőoktatási intézmény a vagyoni jogot átruházza, illetve a művet értékesíti, köteles ellenszolgáltatást fizetnie a hallgató részére.8 Ezzel ellentétben, ha a diák szabadidejében fotózgatva ér el sikereket, az így létrejövő képek felett az intézménynek semmilyen jogosultsága sincs.

Azonban az Ftv. lehetőséget ad az előbbi főszabálytól való eltérésre.9 Eltérő megállapodásnak számít, ha a felsőfokú intézmények szabályzati szinten rendezik az egyetemi évek alatt születő szellemi alkotások jogi helyzetét. A szellemi tulajdon-kezelési szabályzatok a hallgatók mellett az oktatókra is vonatkoznak, akik a beiratkozás és/vagy tanulmányi szerződés, illetve a munkaszerződés, munkaköri leírás aláírásával azokat magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

A felsőfokú intézmények közül például a Visart Művészeti Akadémia tanulmányi és vizsgaszabályzata alapján a hallgatók által iskolai feladatként elvégzett munkák a hallgatók tulajdonát képezik, és így minden szerzői jog a hallgatóé.10 A műveket az iskola kizárólag saját (belső dekorációs vagy marketing) célokra használhatja fel.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) vonatkozó részletes szabályzata szerint11 szellemi alkotásnak minősül a hallgatói jogviszonyban álló által, az oktatók közreműködésével, tanulmányi kötelezettségei teljesítésével összefüggésben, kizárólag az egyetemen folytatott képzési programok keretében létrehozott minden, szerzői jogi védelem alá tartozó művészeti alkotás. A MOME szabályzata a szerzőknek az előzőeknél szűkebb körű jogosultságot ad. A hallgató és az oktató rendelkezési joga a személyhez fűződő jogra korlátozódik, minden további, a műhöz kapcsolódó jog az egyetemé.12 A vonatkozó vagyoni jogokat az alkotás átadásával az egyetem szerzi meg. Amennyiben az egyetem a művet értékesíti, akkor a hallgatót, illetve az oktatót alkotói díj illeti meg, alapesetben az alkotók és az egyetem 30:70 %-os arányban osztoznak az értékesítésből befolyó összegből; ha pedig az értékesítésre az alkotók közreműködésével került sor, akkor 70:30 %-os arányban.

Felnőttképzési jogviszony

A főiskolai oktatás mellett évente több tucat tanfolyamon lehet fotózással összefüggő szakmai képesítést szerezni. Az akkreditált képzésekre a felnőttképzési törvény13 az irányadó. A felnőttképzési szerződésben14 az intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt kölcsönösen rögzítik jogaikat és kötelezettségeiket. Sem a vonatkozó jogszabály, sem az interneten elérhető szerződésminták nem szabályozzák a képzés alatt született szerzői jogi alkotások helyzetét, a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta.15 Így sem a tanfolyamot indító személy, sem az oktató nem élhet szerzői jogi igényekkel. Tanfolyamok esetében ezért érdemes a szerződés aláírása előtt ezekre a kérdésekre is figyelve, alaposan elolvasni a szerződést.

Munkaviszony

A szerzői jogi törvény külön rendelkezik a munkaviszonyban16 vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott művekről. Eltérő megállapodás hiányában, a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.17 A munkáltatónak a munkaszerződés írásba foglalásakor kötelessége megállapodnia a munkavállaló munkaköréről.18 Az írásbeliség nemcsak a vagyoni és személyhez fűződő jogok pontos tisztázása miatt fontos, hanem a munkaviszony alatt19 a két fél között fennálló erőkülönbség miatt is. Amíg a megbízási vagy vállalkozási szerződés esetében a két fél mellérendelt viszonyban áll egymással, itt a feleket az alá-, illetve fölérendeltség jellemzi. Az írásbeli megállapodás arra is ad lehetőséget, hogy – a főszabálytól eltérően – a felek úgy állapodjanak meg, hogy bizonyos vagyoni jogok a munkavállalónál (a szerzőnél) maradjanak.

Eltérő megállapodás nélkül a mű átadásával a munkavállaló vagyoni jogai automatikusan átszállnak a munkáltatóra, és csak az utóbbi jogosult a műveket felhasználni. A felhasználást azonban megszorítóan kell értelmezni. Ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat átruházza, a szerzőt megfelelő díjazás illeti meg20, és a szerzőnek a névfeltüntetési joga mindvégig megmarad. Tekintettel az alkotói tevékenység sajátosságára, e viszony esetében a munkaidőn kívül készített művek is munkaviszonyban létrehozott alkotásoknak számíthatnak, hiszen az „ihlet” nem mindig a munkahelyen szállja meg az alkotót. A felek közötti vita esetén a mű átadását a munkáltató nem szerzői jogi, hanem munkajogi alapon követelheti.21 A bírósági gyakorlat szerint e művet a munkáltató a szerző engedélye nélkül jogosult megváltoztatni, így a fotót a kolléga módosíthatja vagy felhasználhatja például egy honlap grafikájához.22 Amennyiben a szerző a módosításokkal nem ért egyet, vagy nem járul hozzá műve átalakításhoz, akkor csak a neve feltüntetésének mellőzését kérheti.

Lényeges elem e jogviszonynál, hogy a szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely a törvény (közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok) alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.23

A cégeknél megfigyelhető gyors átalakulás miatt szükséges megemlíteni, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén a vagyoni jogok átszállnak a munkáltató jogutódjára, aki a felhasználási szerződésben rögzített felhasználási módok tekintetében jogosult a művet felhasználni vagy e jogot továbbadni. Ha azonban a szerzői vagyoni jogokat megszerző fél (munkáltató), aki többnyire jogi személy, jogutód nélkül szűnik meg, amennyiben a felek között semmilyen ellenkező tartalmú megállapodás nem jött létre, akkor a szerzői jogi védelmi idő24 hátralevő részére a mű úgynevezett uratlan dolognak minősül, hiszen a szerző az alkotás vagyoni jogát egyszer már elidegenítette, és a jogosult jogutód nélküli megszűnése miatt az nem száll vissza rá.25 Ekkor mit tehetünk? Mivel ezeken a szellemi alkotásokon senkinek nincsen tulajdonjoga, azt bárki birtokba veheti, azaz felhasználhatja, és így az uratlan szellemi alkotást először felhasználó, másoknak felhasználási engedélyt adhat és jogdíjat kérhet.26 Nem tartoznak e falhasználás alá azok a vagyoni jogok, amelyeket kizárólag közös jogkezelés útján lehet érvényesíteni, az ismeretlen, illetve ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű), amelyre bizonyos feltételek fennállása esetén kérelemre felhasználási engedélyt adhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.27

Az eddigieket a következő példával világítjuk meg. Egy tárgyfotósként foglalkoztatott fotóművész fényképeit a cég saját kiadványaiban felhasználhatja, azokat módosíthatja. A munkabéren kívül a dolgozójának más díjat nem kell fizetnie, azonban köteles a fotós nevét az alkotáson feltüntetni. Amennyiben a cég az elkészített fotók felhasználására engedélyt ad egy másik cégnek (például könyvillusztráláshoz, naptárkészítéshez, honlapon való közzétételhez), akkor a szerzőnek díjazás jár, kivéve azt az esetet, amikor belső szabályzat, kollektív szerződés vagy a cég profilja alapvetően az, hogy mások részére, felhasználásra adja el a képeket. Ha ez a cég jogutód nélkül megszűnik, akkor a munkaviszonyban alkotott fotókhoz kapcsolódó vagyoni jogok nem szállnak vissza a fotósra, hanem az alkotást bárki felhasználhatja, és majd a művet a cég megszűnését követően először birtokba vevő lehet a szerzői jogosult, akár maga a fotós is.

Madách Imre szavait szabadon módosítva és felhasználva: A kép forog, az alkotó pihen. Egy életen át eljár tengelyén, míg egy képkockát is újítni kell. De természetesen csak akkor, ha az összes kép szerzői joga rendezve van.28

dr. Legeza Dénes István

Jegyzetek

1 A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (1) bek. A fotóművészeti alkotások szabad felhasználásait az Szjt. 34. § (2), 35. § (1), és 68. § (2) bekezdései szabályozzák.

2 Szjt. 30. §

3 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 48. § (2) bek.

4 BH 1992/578. A kép előhívóját, nagyítóját nem illeti szerzői jogvédelem. A művészi (nem rutinszerű) nagyítás és az (pl. digitális) utómunka eredményezheti fotóművészeti alkotás létrejöttét. Gyertyánfy Péter (szerk.) A szerzői jogi törvény magyarázata. CompLex Kiadó, Budapest, 2006. (Szjt. magyarázat) 353. oldal.

5 Szjt. 1. § (3) bek.

6 664/B/2009. AB Határozat 2.2. pontja

Problémát jelenthet a későbbiekben, hogy az Ftv. 2012.VIII.31-ig van hatályban és a 2012. IX.1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (új Ftv.) e kérdést nem szabályozza. A jogalkotói szándék azért nem világos, mert a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. § (2) bekezdésében szabályozott tanulói jogviszony keretében létrejött szellemi alkotások védelme tovább él a 2012. szeptember 1-től hatályos nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (9) bekezdésében.

7 CompLex Jogtár Ftv. 48. §-hoz fűzött kommentár

8 Például: Máté Bence Wildlife Photographer of the Year 2010 pályázat http://hetivalasz.hu/itthon/magyar-fotos-sikere-a-nemzetkozi-fotoversenyen-32041 vagy Péter Előd GDF-SUEZ – Az Év Természetfotósa 2011 pályázat http://www.szekelyhon.ro/magazin/ifju-termeszetfotos-a-lathataron/print

9 Ftv. 48. § (1)-(2) bekezdései

10 VISART Művészeti Akadémia Tanulmányi és vizsgaszabályzata 2.7. pont http://www.visart.hu/szabalyzat.html

11 A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Hallgatók és oktatók által előállított szellemi alkotásokra vonatkozó szabályzata – 2008. http://hok.mome.hu/component/

option,com_docman/task,cat_view/gid,65/dir,ASC/order,name/Itemid,55/limit,5/limitstart,5/

12 MOME Szabályzat 5. A birtoklás és használat joga ezen belül a többszörözés, terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés, sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz való továbbközvetítése, az átdolgozás és a kiállítás.

13 A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési tv.)

14 Felnőttképzési tv. 20. §

15 Szjt. 4.§ (1) bek.

16 Az Szjt. 30. § (7) alapján ide értendő a közszolgálati (kormánytisztviselői) vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag.

17 Szjt. 30. § (1) bek.

18 A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mtv.) 76. § (2) és (5) bekezdései rendelkeznek arról, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni, amelyről a munkáltatónak kell gondoskodnia; a munkabér mellett a munkakörről is meg kell állapodniuk. Ezeket a szabályokat a 2012. VII. 1-jén hatályba lépő munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (újMtv.) 44. §, 23. § (1) bek. és 45. § (1) bek. tartalmazzák.

19 Szjt. 30. § (6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

20 Szjt 30. § (3) bek. E díjazástól azonban el lehet térni, ha kollektív szerződés, belső szabályzat, vagy a cég profiljából kitűnik, hogy eleve az elkészült műveket harmadik személyeknek adják át további felhasználás céljából. Ebben az esetben a munkabér magába foglalja már a megfelelő díjazást is. [SzJSzt 09/2001., SzJSzT 14/2002. Szjt. magyarázat 182. oldal] Erre kiváló példa az oktatókra is vonatkozó MOME szabályzat, lásd a hallgatói jogviszonynál.

21 SZJSZT 09/01.

22 BH1997.19.

23 Az Szjt. 30. § (4) bek. alapján ilyen díjazás például: az üreshordozói jogdíj, reprográfiai jogdíj, kábeltévé jogdíj, kiállítási jog. A fotóművészeti alkotások szerzőinek közös jogkezelő szervezete a HUNGART Egyesület: http://www.hungart.hu

24 SZjt. 31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

25 SzjSzT 2/2005. A szakvélemény alapján ezt a helyzetet a jog nem szabályozza, és a joghézag miatt a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók. A Ptk. 127. §-a szerint, ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet (uratlan dolog). Miként ezt a római jogi elv is megfogalmazza: res nullius occupanti cedit.

26 Ezáltal érthető meg igazán a tulajdon „szellemi” volta, hiszen nem kell rendelkeznünk a fotóból műpéldánnyal ahhoz, hogy másnak engedélyt adjunk a felhasználásra. Egy adásvételi szerződéssel a tulajdonos nem szerzi meg a mű felhasználási jogait.

27 Az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009 (V. 8.) Korm. rendelet, további információ: http://sztnh.

gov.hu/szerzoijog/arva/index.html

28 Tanulmányunk következő részében a megbízási – vállalkozási jogviszonyról és a pályázatok szerzői jogi vonatkozásairól lesz szó.