SZÍNKEZELÉS – COLOR MANAGEMENT (4. rész)

A monitor, a szkenner és kamera színkezelését követően a nyomtató mint végső kimeneti eszköz ICC profilokkal történő színkezelése a cikksorozat utolsó része. Itt érik a fotográfust a legnagyobb csalódások a nyomat színvilágával kapcsolatosan. A fotográfus legnagyobb problémáját a kinyomtatott kép és a látott, rögzített, vagy monitoron szerkesztett kép közötti különbség aggaszthatja leginkább. Már korábban említésre került, hogy ennek a legfőbb oka az eszközök reprodukálható színtartományai és az eltérő technológiai működésükben keresendő. Egy megfelelően elkészített, az adott eszköz színtani képességeit leíró ICC színprofillal azonban az adott nyomtató/hordozó kombinációjának maximumát lehet elérni színtani egyezés és nyomtatási minőség, arányok, harmónia tekintetében.

Mint azt már korábban is említettem, a 10–15 évvel ezelőtti, ,,kevésbé’’ digitális világban a fotográfus egyetlen digitális eszköze talán a fénymásoló volt. A nyomdai előkészítés diafilmekkel és dobszkennereken történt. A szkenner-operátor a megfelelő és egyeztetett, vagy önálló tapasztalatain alapuló szín-korrekciókat elvégezte a digitalizálást követően. Napjainkra a helyzet jelentősen megváltozott, a repro-operátorok munkája ebben az értelemben szinte megszűnt, hiszen minden fotográfus akár otthon, cégén belül saját maga nyomtathatja képeit akár asztali InkJet nyomtatókon vagy más berendezéseken. Ettől kezdve pedig mindenki a saját maga nyomatáért felelős – ezért nem árt tudnia a fotográfusnak a modern ICC profilokkal történő színkezelés lehetőségeiről és előnyeiről.

Színkezelés tekintetében a nyomtatók színkezelése hasonló elven történik: egy adott hordozóra kinyomtatott tesztábra összevetése történik a tényleges, tesztábra mögötti ún. referenciaértékekkel (emlékezzünk, hasonlóan a kameráknál egy tesztábra lefényképezésével készíthető el az eszköz színtani képességeit leíró színprofil), majd a profilkészítő szoftver az elégséges számú tesztmezőből egy spektrofotométerrel és matematikai kalkulációval (interpolálás) elkészíti a nyomtató színtorzításait, a megfelelő RGB/CMYK arányokat és a nyomtató reprodukálható színtartományát leíró színprofilt.

Szintén működéstechnikai értelemben a nyomtatók használatánál alapvetően kétféle típus létezik.

1. Asztali nyomtatók, mint pl. Canon, HP, Epson stb. – bár CMYK, vagy CMYK+egyéb festékekkel nyomtatnak, drivereik nem képesek CMYK adatokat nyomtatni, ún. nem-postcript printerek, ezért ún. RGB printereknek nevezik őket.

2. Printerek RIP /Raster Image Processor/ szoftverrel ellátott nyomtatók, nem saját driverük,hanem a RIP szoftver vezérlésével CMYK adatok nyomtatását végzik el – ún. CMYK nyomtatók.

A kétféle nyomtatótípusra külön tesztábrát kell alkalmazni és lehetőleg színkezelés nélkül, ,,nyersen’’ kinyomtatni, majd egy színmérő spektrofotométerrel visszamérni. Többféle tesztábra létezik, különböző célokra különböző ábrák használata terjed el, alkalmazásuk a színkezelni kívánt rendszer tulajdonságaitól függ, mezőszámuk kb. 400-1400 között lehet, amely pl. akár 1–4 A4 oldalas lehet. (Tesztábrák az előző számunkban – a szerk.)

A nyomtatók egyedi színprofiljának elkészítése minden hordozó/festéktípusra, valamint nyomtató-szoftver-beállításra, ill. festékpatron-csere esetén szükséges, amely igazából nem költség- és időigényes feladat, de egy adott nyomtatóhoz akár több színprofil elkészítése is szükséges. Ennek a magyarázata az, hogy ezek a paraméterek jelentősen megváltoztathatják a nyomtatók reprodukálható színtartományát és színtani tulajdonságaikat, így a nyomtatási végeredményt is.

A színhelyes nyomtatáshoz a nyomtatóprofil alkalmazásának többféle módja létezik, akár az alkalmazott szoftveren (pl. Photoshop) vagy operációs rendszeren és driveren belül is. Célszerű az adott nyomtató gyártóját megkérdezni az egyedi színprofilok alkalmazásának módszeréről.

Az elkészített színprofil – mivel a nyomtató reprodukálható színtartományát is leírja – alkalmas továbbá arra, hogy megállapíthassuk, hogy egy adott szín (pl. színmérővel lemért szín, Pantone szín stb.) egyáltalán reprodukálható-e a nyomtatón, és ha nem, akkor milyen lesz a legközelebbi kinyomtatható szín, mielőtt kinyomtatnák. Ezzel akár pénzt/anyagköltséget takaríthatunk meg. Az X-Rite Eye-One Share ingyenesen letölthető szoftverrel (www.gretagmachbeth.com és www.xri-te.com) fentiek gyorsan elvégezhetők, akár mérőműszer hiányában is, valamint a szoftverben lehetőség van színek/színpaletták létrehozására, majd a pontos színek pl. Photoshopba történő exportálására.

Az X-Rite Eye-One színkezelő rendszerek közül a Photo csomagot javasoljuk a fotográfusok számára, ill. a nem postscript RGB nyomtatóval rendelkezők számára, hogy eszközeiket egyedi, pontos és legmagasabb színvonalú színprofilokkal lássák el. Ez az egyik legnépszerűbb színkezelő csomag, amely világszinten is rendkívül elterjedt a színkezelést alkalmazók körében, szinte kvázi ,,etalon’’ lett a mérőműszerek körében. Azt a gyakori problémát, hogy az újonnan vásárolt nyomtatókhoz gyárilag kapott profilok nem megfelelő színvonalúak egy adott hordozóra/festéktípusra, kiküszöbölhetők egy ilyen Eye-One Photo csomag használatával. Az Eye-One Photo csomag komponensei lehetővé teszik emellett a kamera/szkenner/monitor szín-kezelését is és a csomag tartalmazza az X-Rite Eye-One Share-t is az X-Rite Eye-One Match színprofilkészítő szoftver és az Eye-One PRO spektrofotométer mellett.

A postscript, CMYK nyomtatóval rendelkezők számára pedig az X-Rite Eye-One Proof rendszert javaslom, amely a bemeneti és megjelenítő eszközök mellett a CMYK nyomtatóprofilok elkészítését teszi lehetővé. További információkat a www.x-rite.com oldalon találhatnak az érdeklődők.

Fontos megemlíteni továbbá a külső fényviszonyok, a nyomatot/fényképet vizsgáló világítási körülmények, alkalmazott világítástechnikai rendszerek szerepét is azok vizuális értékelésénél. Mivel a fény–szín–érzékelés szerepe nyilvánvaló, ezért javasolt az ipari szabványok alkalmazása, a megfelelő világí-tástecnikai rendszerek kiválasztása. Az X-Rite világítástechnikai rendszerei lehetővé teszik a megfelelő színhőmérsékletű és legmagasabb színvonalú napfény- és egyéb ipari szabványokban megfogalmazott fényszi-mulációt (pl. Daylight 50, Daylight 65, CWF, A, C stb.) különbőző világítástechnikai rendszerekkel: asztali napfény-szi-mulációs lámpa, hordozható és álló vizuálboxok, felső meg-világítások. Tökéletes színkezelés, az ICC profilok megfelelő alkalmazása elengedhetetlen a megfelelő fényviszonyok kialakításával, mivel a színprofilok adott fényforrásokra készülnek el, azaz a végeredmény vizuális vizsgálata akkor lesz tökéletes, ha megfelelően és tudatosan alakítja ki a színkezeléssel foglalkozó szakember a munkahelye vizuális körülményeit is.

A fenti cikkben és sorozatunk korábbi cikkeiben említett színkezelő rendszerekkel megvalósítható egy kiszámítható, magas minőségi színvonalú, a színek szempontjából kézben tartható, állandóan aktualizálható munkafolyamat, amely sok professzionális fotográfus számára nyújt elégedettséget és megoldást a fentebb említett csalódások elkerülésére és napi mun-káik megfelelő elvégzésére.

Tátrai Sándor

Area Manager Central-East Europe X-Rite Incorporated

A szerző megjegyzése: a korábbi cikkekben hivatkozott GretagMacbeth és az X-Rite cégek 2006 júliusában hivatalosan is egyesültek, így a két piacvezető cégből létrejött egy, jelenleg a színkezelés piacán abszolút vezető cég, az új X-Rite Incorporated. Az új cég a nyomdaipar, grafikai ipar és fotográfia mellett más iparágak számára nyújt színkezelő, színmérő, minőség-ellenőrző megoldásokat.