fotóművészet

SZÍNKEZELÉS – COLOR MANAGEMENT (1. rész)

ICC – International Color Consortium

Mostanában úgy tűnhet, hogy akármerre tekintünk a hazai és külföldi magazinokban, fotográfiai és nyomdaipari szakmai fórumokon, szoftverek menüpontjaiban, valamilyen formában mindenhol a Color Managementtel, azaz a színkezelés fogalmával találkozunk. Ez leginkább a reprodukciós fényképészet, a nyomdaipari előkészítés szereplőit érdekelheti, de manapság, amikor képeink egyre gyakrabban printerekből bújnak elő, ahelyett, hogy hagyományos fotólaborokban készülnének, lassan minden fotográfus a ,,nyomdaipari előkészítés’’ szereplőjének érezheti magát. Felmerülhet bennük a kérdés: szükséges az eszközeink színeinek kezelése? Miért, eddig nem kezeltük azokat? Mit jelent az ICC színprofil? Miért nem nyomtathatók képeink színei? Miért kell a monitorokat rendszeresen kalibrálni, és hogyan lehet ezt megtenni? Mi az, hogy reprodukálható színtartomány? Az elkövetkezendő, 4 részesre tervezett cikksorozatunk célja a fentiekhez hasonló kérdések megválaszolása és a színkezelés eszközeinek, műszeres lehetőségeinek bemutatása.

A múlt század kilencvenes évei-től kezdődő nyomdaipari- és ahhoz kapcsolódó ágazatok digitalizálódása, az új technológiák rendkívüli és robbanásszerű fejlődése, a rendelkezésre álló reprodukciós eszközök számának és minőségének változása megváltoztatta a korábban úgynevezett zárt láncú rendszereket, ahol többnyire azonos gyártó munkaeszközei kapcsolódtak egymás után (szkenner – monitorok – nyomtatók) egy folyamatban.

A jelenlegi reprodukciós munkafolyamat számtalan digitális eszköze – digitális fényképezőgépek, szkennerek, monitorok, nyomtatók, nyomógépek – és rengeteg kiegészítőjük – pl. CRT és LCD monitorok, különböző papírok, tonerek, nyomathordozók, nyomdafestékek, nyomólemezek, CTP lemezek és kapcsolódó technológiáik, szoftveres beállítások és a többi – valamint az állandó és élesedő versenyben lévő óriásvállalatok új technológiákon keresztül történő versengése a végeredmény színvilágának megvalósításában egyenként meghatározó szerepet töltenek be. Elég, ha végiggondoljuk, hogy hány eszközön halad keresztül egy megrendelő által reprodukálni kívánt anyag, pl. ofszet-technológiával történő sokszorosítása során.

*

A fentebb említett eszközök színtani tulajdonságai egymástól jelentősen eltérnek, a berendezések nem megfelelően kommunikálnak egymással, reprodukálható színtartományuk – azaz színtani reprodukciós képességeik – erősen különbözik. Egyszerűen: meghatározás, vagy egyéb szabvány hiányában nem ,,beszélik’’ egymás színét/nyelvét.

Mindenki számára ismert, hogy egy digitális fényképezőgéppel elkészített kép, vagy szkennelt képeredeti a monitoron megjelenítve majd kinyomtatva, meglepheti a színkezeléssel nem foglalkozó egyszerű felhasználót, akár például egy nyári nyaralás képeinek kinyomtatása esetén is.

*

A kapcsolódó iparágakban, ahol a megrendelő minőségi igényeinek kielégítése mellett a központban a gyorsaság és a költség-hatékonyság áll, nincs idő kísérletezni és próbálkozni. Könnyen és gyorsan fel kell tudni ismerni, hogy eszközeink milyen színtani tulajdonságokkal rendelkeznek, és a legoptimálisabb, elvárható és ismételhető minőséget kell tudni reprodukálni. Hasonló az igénye egy – akár saját, otthoni – nyomtatót használó fotográfusnak, iparosnak vagy művésznek is: a nyomathordozók és festékek drágák, a nyomtatási költségek tehát nagyok, már pusztán anyagi okokból sem szabad selejtet termelni. És ha már egyszer kijöttünk a sötétkamrából, átvitt értelemben sem szabad tovább a sötétben tapogatóznunk. Magyarul, ha a rendelkezésünkre álló technika lehetővé teszi, hogy felhagyjunk a hagyományos színes laborokra jellemző, és számos szubjektív eleme miatt bizonytalan, anyag- és időigényes próbálgatásos módszerrel (szűrőzés, expozíció meghatározás), akkor a szakma és a világ nem nagyon tolerálja, ha ezekkel a lehetőségekkel nem élünk.

*

Szabvány, vagyis egy ,,közös nyelv’’ kialakításának kezdeményezése 1993-ban kezdődött az International Color Consortium /ICC/ megalakulásával. A szervezet – amelyet akkor 8 nagyobb szoftver- és hardverfejlesztő cég alapított – mára közel 200 céget tömörít magába. Ez a konzorcium méréstechnikai metódusok és szoftveres specifikációk meghatározásával létrehozta az ICC színprofil szabványát, mint olyan közös nyelvet, amely számítástechnikailag is platform-független (Mac és PC) kommunikációt biztosít a munkafolyamat eszközei és szoftveres környezete között. Ez a szabvány ma már szinte minden, a színekkel kapcsolatban álló professzionális szoftverbe/hardverbe beépült.

*

Az ICC színprofil elkészítésének meghatározott metódusa objektív, modern színméréssel történik, annak elkészítése tulajdonképpen egy adott eszköz színtani ujjlenyomatának felel meg, és segít az eszköz színtani tulajdonságait összekapcsolni – egy úgynevezett eszköz-független (CIE-Lab) színtérben – a kapcsolódó más eszközök színtani ujjlenyomatával.

Fontos, hogy ez a színprofil – egyébként bonyolult, de szabványban meghatározott matematikai kalkulációk eredményeképpen – az eszközök színtereinek számszerűsített leírása, azaz reprodukálható színtartományuk definiálása is egyben. Így tehát két színprofil megfelelő szoftveres használatuk során leírja az eszközök színtani tulajdonságait és lehetőséget ad az ICC által meghatározott modern színkezelésre.

A Color Management tehát a munkafolyamatban részt vevő eszközök színtani tulajdonságainak meghatározását (amely ma már modern színmérő spektrofotométerekkel és szoft-veresen készített ICC színprofilokkal történik, valamint ezen információk tudatos alkalmazását összegző fogalom.

Az ICC szabvány szerint történő Color Management tulajdonképpen ma az egyetlen, elfogadott és elismert módszer az eszközök színtani képességeinek tudatos, standardizált összehangolása során.

Az ICC színprofilok alkalmazásának előnyei:

– tudatos és szabványosított munkafolyamat;

– reprodukálható, ismételhető magas minőségi szint;

– kevesebb selejt és újra-munka színek miatt;

– kevesebb a manuális beavatkozás szükségessége;

– egyszerű, átlátható és beilleszthető folyamat szoftverekbe;

– a bemeneti eszközök – szkenner, kamera – színtorzításainak és színtani képességeiknek ismerete és alkalmazása;

– kalibrált és színkezelt monitoron előre jelezhető kimenet (softproof);

– kalibrált és színkezelt nyomtatón előre jelezhető színhelyes kimenet (hardproof);

– monitor-állomások összehangolása;

– nyomathordozók reprodukálható színtartományainak meghatározása és ismerete;

– reprodukció különböző médiumokon színtanilag a legmagasabb minőségi szinten;

– tiszta, átlátható és hatékony kommunikáció a reprodukciós munkafolyamatban együttműködő partnerekkel stb.

*

A következő számban röviden ismertetjük a színprofilok készítéséhez szükséges szoftveres és hardveres lehetőségeket, kiemeljük és ismertetjük a monitorkalibráció főbb lépéseit és fontosságát.

Tátrai Sándor

GretagMacbeth

Sales Engineer

tatrai@gretagmacbeth.com