fotóművészet

E SZÁMUNK SZERZŐI


Bacskai Sándor (1961)

Író, újságíró, a Fotóművészet munkatársa. Rendszeresen készít interjúkat a Magyar Fotográfiai Múzeum számára.

Cs. Plank Ibolya (1960)

A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán végzett, jelenleg a Szegedi Egyetem Kommunikációs szakának a hallgatója. 1989 óta a Műemlékvédelmi (új nevén: Kulturális Örökségvédelmi) Hivatal Fotógyűjteményének vezetője. Kutatásai, publikációi az építészeti fotóval kapcsolatosak.

Dulovits Jenő (1903–1972)

Fotóművész. Dolgozott polgári iskolai tanárként, tevékenykedett szakíróként, számos találmányára (DUTÓ; Duflex) kapott szabadalmat, Szőts István operatőrjeként két filmet forgatott. Bár fotóművészként az 1930-as évek elején fekete-fehér, ellenfényes, lágyított képeivel vált ismertté, az 1940-es évek elején színes fotóival is több kiállításon szerepelt. Ezek közül azonban a korabeli szaksajtóban kevés jelent meg nyomtatásban.

Eldridge, Roger (1944)

A Camera Press igazgatója. (Ez a londoni székhelyű nemzetközi fotóügynökség gondozza többek között a Cecil Beaton-, a Donovan- és a Yousuf Karsh-gyűjteményt.) Az Oxfordban végzett Eldridge emellett újságíró és író is: két fantasy regénye jelent meg, és ő írta a Losing Track című film forgatókönyvét. A Royal Society of Arts (Királyi Művészeti Akadémia) tagja.

Fejér Zoltán (1951)

Szabadúszó fotós, szakíró. 1985 óta folytat fotótörténeti kutatásokat, ezekből eddig nyolc könyvet publikált. Rendszeresen utazik külföldre, ahol nemcsak fényképez, hanem kiállításokról is tudósít.

Kincses Károly (1954)

A fotótörténet és a fotótechnika-történet kutatója. A Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója.

L. Baji Etelka (1958)

1981-ben végzett az ELTE történelem– orosz szakán. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának muzeológusa.

Markovics Ferenc (1936)

Fotóriporterként kezdte pályáját, 1958 óta MÚOSZ-tag. 1969-től mintegy húsz évig dolgozott a filmgyárban, standfotósként félszáznál több film forgatási munkálataiban működött közre. Végül ismét az újságkészítéshez tért vissza, 1986-tól a Film Színház Muzsika, 1994-től a Reform Magazin művészeti és képszerkesztője volt, a lapok megszűnéséig. Ötszáz hazai és nemzetközi kiállításon fogadták el a képeit, ezeken ötvennél több díjat nyert el. Sok éven át látott és lát el különböző tisztségeket a MÚOSZ, a MAOE, a Magyar Fotóriporterek Társasága, illetve a Magyar Fotóművészek Szövetsége vezetőségében. Balázs Béla-díjas, érdemes művész. Lapunk munkatársa.

Pfisztner Gábor (1967)

Történelem–német szakon végzett az ELTE-n, és két félévig az Iparművészeti Főiskola vizuális kommunikáció szakán volt vendéghallgató. Gimnáziumi tanár.